Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola
 
     
Aktuális   Egyesület, Alapítvány, 1%
Iskolánkról   Diákoknak
Az iskola tagjai   Kapcsolat
Oktatás   E-napló      • Adat- és gyermekvédelem
 

Egyesület, Alapítvány, 1%
Iskolaszék Egyesület
Tájékoztató
Széphalom Alapítvány
Támogatás
Szabályzatok, beszámolók
Hírlevelek
Iskolaszéki levelek archív
1%
Gyülekezeti, plébániai hittanok
Pályázati támogatás
 
Az Iskolaszék tájékoztatója

Az Iskoláról

A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Iskolaszék Egyesületbe tömörült szülők szervező munkája eredményekép-pen 1990. augusztus elsejével jött létre a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános
Iskola. A kezdeményezők úgy gondolták, hogy - mint adófizető állampolgárok, és mint nem elhanyagolható ki-sebbség - joguk van saját elképzelésük, világnézetük szerint nevelő, állami fenntartású, tehát elvileg ingyenes isko-lába járatni gyerekeiket. Azon a véleményen voltak, hogy az oktatásban-nevelésben leginkább érdekeltek, a szülők felelős közössége
(az Iskolaszék Egyesület) képes arra, hogy az iskola lelki s világnézeti felügyeletét ellássa.
Bár az iskola létrejöttét kezdeményezők csaknem kizárólag katolikusok voltak, nagytöbbségű szavazással úgy dön-töttek, hogy az iskola ökumenikus keresztény legyen. Abból a meggyőződésből indultak ki, hogy van annyi közös a történelmi keresztény egyházakban, amennyi elegendő egy iskola jellegzetes arculatának kialakításához. Úgy gondolták, hogy az egyházi vezetők is eléggé nagykorúnak kell, hogy tekintsék egyházuk keresztény egységtörek-véseit komolyan vevő tagjait ahhoz, hogy rájuk lehessen bízni egy keresztény iskola arculatának kialakítását és megőrzését.
Meglátták az ökumenikus iskolának azt az értékét is, hogy megtanít érdeklődni más szemlélet, tan- és szokásrend-szer iránt, megtanít a más felekezetű megbecsülésére amellett, hogy a saját felekezethez való ragaszkodást erősíti. A különbözőségnek nem csak az elfogadására, hanem megismerésére, tiszteletére és értékelésére is nevel. Ez a vallási alapon kialakuló készség segíti a továbbiakban a gyermekeket annak megtanulásában, hogy hogyan lehet egyszerre európainak és magyarnak lenni, vagy esetleg később valamilyen politikai irányzathoz kapcsolódni anél-kül, hogy a többieket ellenségnek nézné.
A szervezők még 1989-ben aláírásgyűjtéssel igazolták, hogy a környéken van igény ilyen jellegű iskolára. A II. kerületi Tanács egy erősen lepusztult, négy és fél tantermes épületet bocsátott indulásként rendelkezésükre. A Kos-suth Lajos utcai épületet rendbe hozva 1990. szeptemberében két elsős és egy másodikos osztállyal kezdte meg működését az Ökumenikus Iskola. Az épület felújítását és bővítését kezdetben alapítványi forrásokból, szülők és nemzetközi karitatív szervezetek segítségével, később önkormányzati támogatással végezték, mely lehetővé tette évenként két újabb első osztály felvételét.
1992. májusában született először önkormányzati határozat az Ökumenikus Iskola új épületének megépítéséről, végül 1995 szeptemberében került átadásra a jelenlegi 16 tantermes iskola. Az új Községház utcai épület a főváros egyik legszebb, korszerűen felszerelt általános iskolája.
Az iskola pedagógusainak kiválasztásánál, alkalmazásánál a főbb irányelvek: jó szakmai felkészültség, rendezett családi élet, komolyan vett kereszténység és ökumené. Fogadják el az iskola koncepcióját, legyenek készségesek beilleszkedni a tantestület közösségébe. Felekezeti arányszám- szempontok nem érvényesülnek, nincs kapcsolat a gyerekek felekezeti megoszlása és a pedagógusok vallási hovatartozása között.
Az iskola vallásra, világnézetre való tekintet nélkül nyitott minden gyerek számára, ha szülei az intézmény peda-gógiai, ökumenikus keresztény nevelési koncepcióját elfogadják. A túljelentkezésből adódóan a beiratkozást azon-ban "kopogtató beszélgetés" előzi meg, amely egyrészt a szülőt ismerteti meg az iskolával, másrészt lehetőséget ad a szülők és az iskola számára a nevelési-oktatási alapelvek egyeztetésére a "kettős nevelés" elkerülése érdekében. A gyerekekkel való játék és beszélgetés pedig segít az induló első osztályok összeállításában, így a tanuló és a taní-tó személyiségének harmonizálásában.


Pedagógiai alapelvek

Az iskola nem csatlakozott valamilyen meghatározott pedagógiai irányzathoz. Az 1998-ban elfogadott Pedagógiai program hagyományos, értékelvű oktatási-nevelési koncepciót tükröz. Az egyes pedagógusok maguk választják meg a számukra legmegfelelőbb módszereket a Pedagógiai program adta kereteken belül. Az oktatás-nevelés ke-resztény jellegét a pedagógus saját keresztény egyéniségének kisugárzása döntő módon befolyásolja. Az iskola keresztény légköréért az igazgató pedagógustársaival és a technikai dolgozókkal együtt munkálkodik az Iskolaszék Egyesület támogatásával.
Az iskola elsődleges feladatának tekinti a gyereknek, mint Isten egyedi, tehát különleges teremtményének az őt körülvevő világba való belegyökerezésének segítését: érezze jól magát ebben a világban tartósan, megalapozottan. Tudjon szóba állni másokkal, kifejezni magát, mindenben találja meg a helyét. A kiegyensúlyozott személyiség kialakulása a fontos. Az oktatás nem teljesítmény-centrikus, ami nem azt jelenti, hogy az elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket tenne, vagy az elért tudásszintet nem értékelné, hanem azt, hogy a gyerek teljes sze-mélyiségének fejlődése a fő értékmérő. A logikus gondolkodás, a következtetni tudás, az összefüggések keresésé-nek igénye, az ötletesség, a találékonyság, a rendszerező képesség fejlesztése is lényeges feladata az iskolának.
Az adott területen gyenge képességű gyereknek is meg kell tanulnia egy kötelező minimumot, a tehetségesebbek számára viszont többre kell lehetőséget biztosítani. Az erőfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell fogadni a képességek közti különbségeket is az önbecsülés csökkentése nélkül. Törekedni kell, hogy a gyerek megtanulja a munkát kedvvel végezni: ha ez tanulás, kedvvel tanulni, ha ez testi erőfeszítés, kedvvel tenni, örömmel segíteni, a kötelességet nem átoknak érezni. A tananyag megtanítása sokszor nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akaraterő, a kitartás fejlesztéséhez. Semmiféle tananyagban konkrétan nem szerepel, de meg kell tanulnia a gyermeknek dönteni, engedelmeskedni, és akaratát érvényesíteni; vitázni, vagy meggyőzni, és képesnek lenni a párbeszédre; törekedni a lényegest a lényegtelentől, a jót a rossztól megkülönböz-tetni stb. Oktatási hagyományunk, pedagógusképzésünk ezekre a kérdésekre kisebb súlyt fektet, szívesen méri a pedagógiai teljesítményt a könnyebben értékelhető tudásszinttel. A nem keresztény társadalmi környezet is a telje-sítménykényszert fokozza. Ennek ellensúlyozására tudatosan törekszik az iskola, amellett, hogy oktatási színvona-lát magasan kívánja tartani.
Az alsó négy osztályban elsősorban azokat az ismereteket kell elsajátítani, amelyek az emberi kultúra automatikus elemei: a biztonságos számolást, írást, az életkornak megfelelő kultúrált beszédet, mozgást, viselkedést, éneket.
A nyelvoktatás negyedik osztályban kezdődik
(angol, német).


Az iskola keresztény jellege

A vallásoktatás órarendbe iktatva történik, minden keresztény egyház által elfogadható közös hittananyaggal Bib-liaismeret címen, felekezeti megkülönböztetés nélküli közös tanórákon. Az oktatást az iskola olyan pedagógusai végzik, akik erre képesítést szereztek saját egyházukban.
Minden hétfő "Hétnyitó" reggeli közös ökumenikus áhítattal kezdődik. A többi tanítási nap az osztálytanítók által vezetett elmélkedéssel kezdődik az osztályokban. Nagyböjti és ádventi időben három-három alkalommal különbö-ző felekezetű közös elmélkedést, lelki töltekezést tartunk, lelkészek, gyerekek, szülők bevonásával. A tanévben három alkalommal az egyes felekezetek egy-egy nagy templomában közös istentiszteleten vesz részt az iskola.
Ökumenikus iskolákkal szemben gyakori az a vád, hogy összemossák a felekezeti különbségeket, a vallási közöm-bösséget segítik elő. Alapelvnek azt tekintjük, hogy egységre törekedni csak különbözők tudnak. Nem akarjuk ösz-szemosni a felekezeti különbségeket. Törekszünk, hogy a katolikus, az evangélikus, a református stb. egyházához hű, annak értékeit tisztelő, sőt arra büszke katolikus, református, evangélikus stb. legyen (gyermeket, pedagógust és szülőt is beleértve), ugyanakkor ismerje meg és fogadja el a másik értékeit, hagyományait és szokásait, azokból gazdagodva.
Ezek a gondolatok egyúttal alapot adnak arra a szülőknek szóló kérésre, hogy ne tekintsék gyerekeik keresztény nevelését elintézettnek azzal, hogy az iskolába beíratták. Az iskola nem tudja a család és az egyházi közösség neve-lő szerepét átvállalni vagy pótolni. A gyermekek kereszténységében ugyanis meghatározóak a családban látott pél-dák. Ugyanakkor az Iskola biztat minden családot, hogy igyekezzen gyerekét valamilyen saját egyházához tartozó, korosztályának megfelelő kisközösséghez kapcsolni (pl. hittancsoporthoz), valamint segítse elő a gyermek kapcso-latfelvételét egyházközségével, gyülekezetével.

Fontos kérdés még az iskola szellemisége - az egyházi iskolákéhoz hasonló - stabilitásának biztosítása, hogy idővel ne alakuljon, pl. egyszerű semleges iskolává, vagy ne sérüljön keresztény, ill. ökumenikus jellege, hogy a szülők hosszú távon tudják,
mit várhatnak az iskolától. Iskolánk esetében az intézményi stabilitást az garantálja, hogy az iskolaszervezők által a kezdetektől képviselt ökumenikus keresztény irányvonalat az Iskola intézményként és személyenként magáévá tette. Ennek megjelenési formája egyrészt az Iskola célját, törekvéseit rögzítő, az Iskola által elfogadott ezen ismer-tető ("Az iskoláról"), másrészt az Iskola, a szülők és az Önkormányzat által elfogadott Pedagógiai program. Meg-határozó az e törekvéseket magáévá tevő igazgató személye és a vezetése alatt dolgozó pedagógus közösség. Az Iskola keresztény jellegére elsőrendű feladatként ügyel az Iskolaszék Egyesület, mivel ezen feladat teljesítése a világnézetileg szükségszerűen semleges önkormányzattól nem várható el.


Az Iskolaszék Egyesület

Az Iskolaszék Egyesület a következőket tekinti feladatainak:
 az előzőekben rögzített célkitűzéseknek az iskola igazgatójával egyetértésben történő megvalósítása ill. ér-vényre juttatása,
 segítség és támogatás biztosítása az iskola oktatási-nevelési céljainak megvalósításában, így: szervezési mun-kákban közreműködés, gazdasági támogatás (pl.: adománygyűjtés, pályázatok, vállalkozások),
 közreműködik és közvetít a pedagógusok és a szülők egymás közti problémáinak megoldásában.
Az Iskolaszék Egyesület alapszabály szerint működik, tagja lehet minden szülő. Az évenként tartott vezetőségvá-lasztó közgyűlés dönt az Iskolaszék Egyesületet érintő legfontosabb kérdésekben. A köztes időben az ügyeket ötta-gú vezetőség intézi, amely általában hetenként ülésezik. Az ülések nyitottak minden tag, pedagógus és szülő szá-mára.
Az iskola szakmailag független, a tantestület fölött a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Ugyanakkor ja-vaslataival, panaszaival bármelyik pedagógus bármikor fordulhat az Egyesülethez.
A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Iskolaszék Egyesület társadalmi szervezetet a Fővárosi Bíróság 6.Pk.62340/I. számon bejegyezte, alapszabályát jóváhagyta (teljes szövege az iskolában megtalálható).
Az Iskolaszék Egyesület által létrehozott Széphalom Alapítvány az Iskola támogatására jött létre. A vonatkozó törvények szerint közhasznú jogállású.

A Széphalom Alapítvány csekkszámlaszáma:
11701004-20110156
OTP I. ker., Alagút u. 3

Az Iskola címe: 1028 Bp. Községház utca 10.
telefon és fax: 397-44-79, 397-09-59
e-mail: okuhidegkut@t-online.hu


Budapest, 2006. február

 
 
Kapcsolat | Impresszum © Minden jog fenntartva - Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola